Laphroaig

Islay whisky, mint kategória hivatalosan ugyan nem létezik, de ez a leghíresebb sziget, ahol megszülettek a füstös tőzeges italok. Islay piciny skót sziget mindösszesen kb. 4000 lakossal, akik fő tevékenysége a whisky készítés.

Az alapanyag kizárólag árpa, amit vízben áztatnak, majd hagyják kicsírázni, hogy a sejtfalakat áttörve az enzimek hozzáférjenek a keményítőhöz és az cukorrá tudjon alakulni, amit majd alkohollá erjesztenek. Ez a malátázás folyamata. A folyamat végén a malátát alulról tőzeg füsttel szárítják így már az alapanyag füstös lesz tehát nem az érlelés során kapja meg ezt az aromát.

A tőzeg földi szerves anyag, amely közvetlenül a földfelszín alatt alakul ki a szerves anyag tömörítéséből és bomlásából az évtizedek során. Anyaga meglehetősen sűrű, kézzel egy lapáttal betakarítják, és téglába vágják. A szárítást követően Skóciában és Írországban történelmileg hőforrásként használták fel, kandallóba vagy tűzhelybe égetve. Islay szigetének tőzege azonban különleges az azt borító moháktól és zuzmóktól. Ennek köszönheti a kissé gyógyszeres ízét.

A szigeten jelenleg 8 aktív lepárló üzemel, melyek közül a sziget legdélibb pontján helyezkedik el a Laphroaig. A tőzeg mellett jelentős szerepet kap a Kilbridge folyam, ami szintén valamelyest tőzeges valamint az érlelés során a sós óceáni levegő mely átjárja a hordókat.

 A Laphroaig céget hivatalosan 1815-ben alapítják, de az elbeszélések szerint már 1810-ben árulták párlatjukat. Laphroaig kelta eredetű szó jelentése: Csodálatos üreg az Óceán határán. A márka története a Johntoston fivérekkel kezdődik, akik a fennmaradt feljegyzések szerint 1000 hektár földet béreltek marhatenyésztés céljából. A marhák takarmányozásához használt felesleges árpából whisky-t kezdtek el készíteni. Hamarosan kifizetődőbb volt a whisky készítés, mint az állattartás így 1815-ben Alexander és Donald Johntson megalapítja a Johnston&Johnston vállalatot és ezzel megszületik a Laphroaig. 1836-ban Donald kivásárolja fivérét a cégből ám sajnálatosan 1847-ben holtan találják egy erjesztőkádba zuhanva. Fia csak 1857-ben tudja átvenni apja üzletét, unokatestvérével de Ő is korán életét veszti. 1887-ben unokaöccse J Johnnston Hunter örökli a lepárlót, amit csak nagy küzdelmek árán tudnak megtartani Kilbridge folyammal együtt.

Fia, Ian Hunter végez nagy változtatásokat a lepárlóban különösen az üstök tekintetében. Ian halálával kihal a családi vonal, de Bessie Williamson személyében azonban olyan embert talált, akinek szenvedélye, integritása és hajlandósága volt ennek a whiskynek a nagy hagyományainak fenntartására. Bessie 40 évig dolgozott azon, hogy a Laphroaig-t ma is élvezni tudjuk. Ő vezette be a használt bourbonos hordós érlelést, és hozott olyan kiváló gazdasági döntéseket melyek által fennmaradt ez a több mint 200 éves csodálatos párlat.

  1994-ben látogat el előszőr Charles Wels hercege a főzdébe és ad megbízást rá, hogy hivatalosan szállíthat a királyi háznak. Ugyanebben az éveben megalakul a Laphroaig baráti klub, melynek bárki tagja lehet, aki vásárol egy üveg Laphroaig-t és a dobozban található kóddal regisztrál. Ezzel együtt kap egy négyzetlábnyi területet a Laphroaig-tól, és ha bármikor ellátogat a főzdébe megvendégelik egy whiskyre.

Még egy kis érdekesség a Laphroaig volt az egyetlen whisky, amelyet Amerikában a szesztilalom ideje alatt gyógyszerként árultak a patikában.... OLVASS TOVÁBB -->  Laphroaig cikk